A Kolozs Megye Tanácsa alárendeltségébe tartozó Erdélyi Néprajzi Múzeum egy képválogatással köszönti Március 15-ét. A múzeum archívumából származó felvételek erdélyi magyar közösségekben készültek, a XX. század első felében.
Kövesse a linket:
https://www.muzeul-etnografic.ro/ro/albume/foto/ziua-maghiarilor-de-pretutindeni
citeste mai mult ...
Az ország első néprajzi múzeumának megalapítását eredetileg az Erdélyi Igazgató Tanács kezdeményezte, majd azt a „Károly Herceg” Kulturális Alapítvány/Fundaţia Culturală „Principele Carol” valósította meg. 1922 május 1-én az alapítvány a múzeum megszervezéséhez egy bizottságot hozott létre, melynek tagjai a kor kimagasló személységei, Emil Panaitescu, Sextil Pușcariu, George Vâlsan és Alexandru
citeste mai mult ...
A római katolikus egyház december 28-án, a görögkatolikus és ortodox egyház december 29-én emlékezik meg az “Aprószentek”-ről, a Jézus születésekor Heródes által Betlehemben kivégeztetett két évnél fiatalabb fiúgyermekekről. Az ünnepre az erdélyi magyar közösségekben egy egészség- és bőségvarázsló szokás épült. A fiúgyermekek és a legények ezen a napon felkeresik a közösség lánytagjait, hogy “
citeste mai mult ...
Ebben a hónapban az arad megyei Sikula községből származó, az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményébe nemrég bekerült mellény, vagy zobon (helyi elenvezés) kerül bemutatásra, intézményünk 2021 októberében vásárolta meg ezt az öltözetdarabot, egy magángyűjtemény részeként.
A C.5465 leltári számmal ellátott férfimellény egy 35 darabos öltözetdarabokból és textiliákból álló gyűjtemény része,
citeste mai mult ...
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum állandó kiállításában megtalálható állóka a máramarosszigeti Jód községből került a múzeum gyűjteményébe 1955-ben. Az állóka törzse egy masszív fadarabból készült, melybe négy lábat helyeztek a négy, erre a célra kialakított mélyedésbe, így rögzítve ezeket a törzshöz. Ez a berendezési tárgy a már elég nagy, még nem járó gyeremek biztonságát szolgálta, akit az ülőke
citeste mai mult ...
Telekkimérésre és erdőmérésre vidékenként és koronként az emberek különböző mérőeszközöket és mértékegységeket használtak. A falánc az egyik legarhaikusabb ilyen mérési eszköz, a húszadik század elejéig gyakori volt használata, de hosszuk vidékenként, közösségenként külömbözött. Elkészitése hozzáértést igényelt, hiszen a falánc egyetlen szál fából készült, a szemek fizikailag egybefüggőek voltak
citeste mai mult ...
A hosszúkendő kétméteres vagy ennél is hosszabb szőttes kendő, legtöbbször két végén mintázva. Funkcionalitás szerint több kendőtípust ismerünk, vannak közönséges, mindennapi használatra szőtt kendők, átmeneti rítusok alkalmával használatosak (születés, házasság, halál), a szobabelső díszítéséhez használatosak (rúdravalók vagy szögre való kendők), de lehetnek a népviselet részei is (fejrevalók
citeste mai mult ...
A hagyományos erdélyi falvakban általánosan elterjedt szokás volt az újesztendei szerencsekívánás, jókívánságmondás, amelyet a fiatal fiuk, gyerekcsapatok és álarcos, felnőtt férfiak tolmácsoltak a közösség fele. Mindegyik csoportnak, korosztálynak megvolt a saját, jól meghatározott szerepe ebben a karácsonyi ünnepkörben. Karácsony este a gyerekek járták sorba a falú házait és köszöntötték a
citeste mai mult ...
Novemberben a hónap tárgya a mángorló. Ez egy fából készített, a ruha simítására való nyeles eszköz, amelynek a bordás felével a rúdra csavart textíliát kisimították, megpuhították. A mángorló a vasaló megjelenésével és elterjedésével fokozatosan elveszítette a gyakorlati, funkcionális jellegét, így a gazdaságban a nők által gyakran használt eszközből lassan egy társadalmi funkciót betőltő
citeste mai mult ...
A nemrég megkezdődött vadászati idény jó alkalom arra, hogy a Erdélyi Néprajzi Múzeum egy lőportartó szarut mutasson be, hiszen olyan tárgyrol van szó, amelynek használata nélkülözhetetlen volt a abban a korban, amikor a lőfegyverek arhaikusabb, régebbi típusait használták.
A parasztok és pásztorok gazdaságában gyakran előforduló, általánosan elterjedt szarú tárgyakkal ellentétben (amelyek
citeste mai mult ...