Az Erdélyi Néprajzi Múzeum –a Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alatt álló kulturális közintézmény- meghívja Önt a MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁRA szombaton, 2016 május 21.én.
Ez évben 13 és 01 óra között látogatható a múzeum, a belépés díjtalan.
Az európai kultúreseményen résztvevők meglátogathatják az „Erdély hagyományos kultúrája a XVIII-XX században” című állandó kiállítást, az „Érintsd meg és értsd meg- a hagyományos tárgyak tappintós üzenete” című állandó kiállítást, a „Bánáti hozomány” időszakos kiállítást valamint a CAOLIN 2016, a Kortárs Kerámia Fesztiválját.
Az „Erdély hagyományos kultúrája a XVIII-XX században” című állandó kiállítás a vidéki Erdély anyagi és szellemi kultúrájának főbb területeit emeli ki. Intézményünk több mint 40000 darabot számláló gyűjteményéből válogattuk ki a tárgyakat melyek jól szemléltetik ezt a kultúrát.
Az „Érintsd meg és értsd meg- a hagyományos paraszti tárgyak tappintós üzenete” elsősorban a látássérült látogatóknak szól, mindazonáltal egy egyedi élményt nyújtva a többi látogató számára is, különösen a gyerekeknek-akik megérinthetik ezeket a szokatlan tárgyakat.
A „Bánáti hozomány” időszakos kiállítás hagyományos viseletelemeket, díszeket és régi fényképeket mutat beMarius Matei néprajzi gyűjteményéből. A kiállított tárgyak a Bánságból származnak, a XIX. század végét és a XX. század elejét felölelő időszakból.
A CAOLIN 2016-a Kortárs Kerámia Nemzeti Fesztiválja harmadik kiadásához ért ez évben. Ékesszólóan tárja elénk a romániai kerámia művészi fejlődését, mely napjainkra igen tág palettán mozog-úgy stílusát mint jelentéstartalmát tekintve . A Fesztivál a Múzeumok Éjszakáján veszi kezdetét, de vasárnap, május 22.én is folytatódik. 19 romániai művész eredeti és megragadó munkáit tárja elénk, a művészi alkotásoktól az igényesen kivitelezett használati tárgyakig. Annak érdekében, hogy az idelátogató közönség kedvet kapjon a kortárs képzőművészet megismerésére és értékelésére egy sor ingyenes műhelytevékenységen vehetnek részt a látogatók- felnőttek és gyerekek egyaránt.
***
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia elsőként létesült néprajzi múzeuma. 1922 ben alapították és 1923 január elsejével kezdte meg hivatalos működését. Az első olyan román múzeum melyet egy – a kor nagy szaktekintélyei által létrehozott - tudományos program szerint hoztak létre.
Az intézménynek két részlege van: a pavilonáris részleg, melynek a Redut palota ad otthont és a szabadtéri részleg ( Romulus Vuia Nemzeti Néprajzi park), amely a kolozsvári Hója erdő mellett található.
Az Erdélyi Igazgató Tanács kezdeményezte a Néprajzi Múzeum alapítását a múzeumok fő felügyelője, Coriolan Petranu személyében.
1922 és 1923 között került sor az első kutató- és gyűjtőutakra. Ezek során beszereztek 1230 tárgyat és 160 fényképfelvétel készült. Ez az a törzsanyag, mellyel 1923 tavaszán megnyílt az első állandó néprajzi kiállítás.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak megalapítását követően több épület is helyett adott az évek során, mígnem 1957 ben jelenlegi székhelyére, a Redut palotába költözhetett, a Memorandumului, volt Unió utca 21 szám alá.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak otthont adó palota a nagyterméről kapta nevét: a francia redoute tánctermet jelent, innen a magyar redut. Az épület története azonban jóval régebbi. A középkorban ezen a területen három épület is állt, ennek a kornak az emlékét őrzi egy 17. századeleji reneszánsz kőkeret. Ebben az épületben működött az akkori Kolozsvár leghíresebb fogadója, a ‘Fejér ló’.
A 19. század során Erdély számtalan jelentős kulturális és politikai eseményének adott otthont a palota nagyterme. Az Erdélyi Országgyűlés több ülését is itt tartották, melyek során az Erdélyi Nagyfejedelemség számára igen fontos határozatok születtek. Ebben a teremben koncertezett a világhírű Liszt Ferenc, Johannes Brahms, Bartók Béla és George Enescu.
1894-ben szintén itt zajlott a Memorandisták pereként elhíresült politikai per, melyben a kor magyar hatósága fogta perbe a román nemzeti mozgalom fontos képviselőit. E per folyamán hangzott el a híressé vált mondat Dr. Ioan Ratiu, a Román Nemzeti Párt vezetőjének szájából : ” Egy nép létezése nem kérdés hanem kijelentés!”
A város történetében először 1897 ben került sor mozgóképszínházi filmvetítésre, ennek is a Redut terem adott otthont. Számos kongresszust és gyűlést rendeztek itt a politikai pártok és kulturális egyesületek, valamint álarcos bálok és vívóbajnokságok színtere is volt a Redut terem. 1925-ben a városvezetőség 25 évre a Román Hadseregnek kölcsönözte az épületet, ez idő alatt itt tiszti kaszinó működött.
1958-ban megkezdődtek az Erdélyi Néprajzi Múzeum birtokába került épület felújítás munkálatai és ezáltal Románia kulturális térképének egyik legfontosabb pontjává vált.