A Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alatt álló Erdélyi Néprajzi Múzeum tisztelettel meghívja Önöket 2017. február 17-én, pénteken 17 órától a VAN GOGH FEKETE-FEHÉRBEN: 100 RAJZ UTÁNI FÉNYNYOMAT A HYDDE NIELAND-GYŰJTEMÉNYBŐL című kiállítás megnyitójára. Helyszín: Memorandumului u. 21 sz., Redut palota.
A Kolozsvári Holland Akadémiai és Kulturális Központ és Mercur Plus által rendezett kiállítás 100 fénynyomatot tartalmaz, melyek van Gogh rajzai után készültek, melyeket a holland Versluys en Scherjon Kiadó és Nyomda állított elő Utrechtben, 1905-ben. A portfoliót az a 10x10 (összesen 100) ábra képezi (33x25,5cm) melyek a dordrechti holland gyáros, Hydde Nieland gyűjteményéből kerültek ki. Ezeket Nieland az 1892-es hágai van Gogh-kiállításon vásárolta. Kiemelkedő minőségük és élességük miatt ezek a Versluys en Scherjon által kiadott nyomatok hűen tükrözik a művész alkotásainak jellegét.
Bizonyos archetipális feszültség jellemzi van Gogh rajzainak kompozícióját. Noha igen változatos eszközökkel készítette rajzait (ceruza, nádtoll, szén, fekete vagy kék kréta), melyeket együtt is használt, tájképein és emberábrázolásain mégis határozottan felismerhető van Gogh egyedi stílusa. Míg az élet szépségeit bemutató olajfestményeire a vibráló színhasználat a jellemző, addig rajzain nem zavarja szín jelenléte a szemet. Láthatjuk, miként látta ő valóban a világot. “Az érzékenység és az intelligencia veszélyes párosítás, mert az emberek biztosak benne, hogy másmilyen is lehet az élet.”( Romano Guardini). A német svájci teológus, filozófus kijelentése van Gogh rajzai és olajfestményei közötti különbséget szemlélteti. Rajzaihoz bármilyen papírt felhasznált, például az “ Idős parasztasszony”-t egy borítékra rajzolta. Van Gogh festés előtt sok vázlatot készített, hogy hűen tükrözhesse meglátását. Rajzban jobban meg tudta ragadni a fényeket és a látványt. Ugyanakkor kész olajfestményei után is rajzokat készített, melyeket Teonak, a testvérének küldött el.
A kiállítás 2017. február 17-április 9. között látogatható az Erdélyi Néprajzi Múzeum székhelyén, a Memorandumului utca 21 szám alatt.
Jegyárak:
Felnőttjegy:
12 lej
Diák-, egyetemista-, nyugdíjas-, valamint 10 fő fölötti csoportjegy:
6 lej
“Iskola másként” jegy:
3 lej
Fotózási díj:
5 lej
Vincent van Gogh 1853. március 30-án született a hollandiai Zundertben. 1869-ben a hágai Goupil&Cie Műkereskedésben kezd el dolgozni. Később több mesterséggel is próbálkozott (kétszer református papnak készült, majd prédikátor lett Borinageban). Festeni 1880-ban kezdett. Egy rövid, 10 éves időszak alatt Vicent van Gogh több mint 2500 művet alkotott, köztük kiemelkedően híresek olajfestményei.
1888. februárjában a Franciaország déli részén fekvő Arlesbe költözik, ahol Alkotóházat óhajtott létrehozni, ahol a művészek együtt élnek és alkotnak. Meghívásának több hezitálás után barátja, Paul Gaugain tett eleget, miután van Gogh ígéretet tett, hogy fedezi utazási és lakhatási költségeit. Eleinte jól ment az együttlét, de nehéz személyiségek lévén mindketten, összevesztek, s csupán két hónap után Gaugain távozott. Ekkor történt meg, hogy van Gogh lemetszett egy darabot a bal fülcimpájából.
Depressziósan és epilepsziás rohamoktól gyötörve élt. A furcsa viselkedésétől megriadt polgárok kérésére 1889. áprilisáig bevonul az Arles-i korházba. Ezután a St.Remy-i Pszichiátriai Klinikára költözik, félvén az egyedüllétől. Itt festett ugyan, de börtönben érezte magát. 1890-ben visszatér északra, Auvers-sur-Oise-ben a műgyűjtő Dr. Paul Gachet gyógyítja. 1890. július 29-én hunyt el, miután szíven lőtte magát.