Ezt az edény típust a víz szállítására, tárolására és ivására használták. Formája bitronkónikus, válla csapott, feneke kis méretű. Nyaka keskeny és magas, a szája buggyos, kétosztatú, a csőrét belül rostély védi a vízbe került esetleges szennyező anyagok szűrésére. A kancsónak hengeres füle van,  ivó cseccsel ellátva. Az edénybe rejtett  mozgó agyag golyó biztosítja a víz frissességét és meggátolja a lerakódások kialalkulását, tisztán tartva az edény falát. Felülete terrakotta színű, mázatlan, diszítése ecsettel és írókával készült, a vállrész fehér földdel megírt egyenes és hullámvonalas díszítéssel borított. 

Az A9219 számú jelzettel elátott kancsó  1967-ben került a múzeum gyűjteményébe a Bihar megyei Lehecsényből, a vörös és mázatlan edényeiről jól ismert fazekas központból. Jelenleg az Erdélyi Néprajzi Múzeum állandó kiállításában látható, a Redut palotában.