A hosszúkendő kétméteres vagy ennél is hosszabb szőttes kendő, legtöbbször két végén mintázva. Funkcionalitás szerint több kendőtípust ismerünk, vannak közönséges, mindennapi használatra szőtt kendők, átmeneti rítusok alkalmával használatosak (születés, házasság, halál), a szobabelső díszítéséhez használatosak (rúdravalók vagy szögre való kendők), de lehetnek a népviselet részei is (fejrevalók vagy kisebb kendők, melyeket kézben tartottak, vagy az övbe tűztek).
A hónap tárgya egy kalotaszegi násznagykendő. A kenderből készült hosszúkendő kétnyüstös szövéssel készült és mindkét vége a kalotaszegi tájegységre jellemző azonos mintájú, írásos diszítéssel hímzett. A minta kék pamutszállal lett felvarrva a vászonra. A kendő széle egyszerű, diszítés nélküli, a szövéshez használt kenderfonallal lett beszegve.
A diszítés két párhuzamos mintacsoportból áll, a törlőt keskeny, egyenes zsinóron végigvonuló, a törlő fele nyiló majorána sor zárja, az ezzel szembe helyezkedő azonos minta pedig az alapját képezi a fő mintacsoportnak, amit szélesebb és összetettebb diszítés jellemez. A szimetrikusan elhelyezett egy egy kukoricás motivummal szegélyezett központi pipás, majoránnás diszités között horgas mintát és karikókat találunk, valamint négy rózsát az összetett növénymotivum alapjának a két két oldalán, a zsinor felett.
A fent bemutatott tárgy1959-ben került az Erdélyi Néprajzi Múzeum tulajdonába, pontos származási helye nem ismert.
