A katolikus és protestáns felekezetű keresztények a mai nap emlékeznek Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára. A mély gyász napja ez, melyet a munka szüneteltetésével és böjttel tesznek hangsúlyossá. Ez utóbbi szigorúan betartandó katolikus közösségekben, s bár a protestánsok esetében nem előírt gyakorlat, a tradicionális falusi közösségek tagjai is széles körben követték.
A kalotaszegi református közösségek ünnepi szokásait kutató, bemutató Vasas Samu és Salamon Anikó szerint a nagyböjtöt egyébként nem tartók is csak törtpaszulyt, olajos krumplit, pattogatott kukoricát, főtt aszalt gyümölcsöt fogyasztottak nagypénteken. Csupán olyan tevékenységeket végeztek az állatok kötelező ellátásán kívül, amelyek nem számítottak munkának: ruhákat szellőztettek, oltót készítettek, megfestették a húsvéti tojásokat. Kora reggel a lányok „aranyos vizet” hoztak a csorgóról, s abban mosakodtak meg, szépítő, egészségmegőrző hatást remélve a víztől.
Korábban Kalotaszeg-szerte három istentiszteletet is tartottak e napon, s sok helyen a templomokat díszítő kézimunkákat is „gyászosra”, azaz kékkel, feketével hímzettre cserélték.
A vallási gyász a viseletes öltözködésben is tükröződik. Az alább látható, 2005-ben, Mérában (Kolozs megye, Kalotaszeg - Nádasmente) készült fénykép a nagypénteki istentiszteleten részt vevő lányok egy csoportját ábrázolja. A viseletdarabok alapszíne általában fekete, de a gyári textília nyomtatott mintája, a ruhadarabok hímzett és rátétdíszítményei többnyire pirosak, más színek kiegészítő szerepben jelentkeznek csupán. A fekete alapon megjelenő színeknek korjelző szerepe van, ahogy a viselő idősödik, ruháin csökken a piros díszítmények aránya, majd átveszi a helyét a kék, a lila, a zöld, az idős nők öltözete pedig teljesen fekete.
