A képen látható két korsót, helyi nevén „párkorsót”, a víz szállítására, tárolására és fogyasztására használták. Hunyadi Imre, harmincéves désházi (Szilágyszeg község) fazekas munkái a XX. század közepéről. Hasas korsóformájuk van, szűk fenékkel és nyakkal, összenyomott szájjal, a szennyeződések edénybe való bejutását gátló, átlyuggatott szűrővel. Korongolt, üreges fülén ivásra alkalmas „csecs” található. Az edények belsejébe helyezett agyaggolyó a korsó belső falának tisztán tartását segíti. 

Külsején gazdag ecsetes és írókás növényi díszítmény található, az edény teljes külső felülete mázas. A korsókat az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteménye számára 1954-ben megszerző dr. Kós Károly  e tárgyak társadalmi funkciójára hívja fel a figyelmet. A XX. század közepi Désházán a díszes „párkorsókat” a legények ajándékozták kedvesüknek. Használatukkal a lányok a közösség felé is jelezték az ajándékozóval való kapcsolatukat, ezért ezen az edénytípuson gyakran jelennek nevek, monogramok, évszám is.