Tányér

Dr. Kós Károly kutatásai szerint a XX. század közepi Désházán hetente egyszer-kétszer béles (kelt tészta alapú, túróval vagy lekvárral töltött sütemény) került az asztalra, amelyet  „háromlábú béleses vagy palacsintás tányéron” tálaltak. A tányér öblében, illetve oldalfalán kialakított áttört díszítmény azt a célt szolgálta, hogy a  tányérhoz közel eső darabok „ne izzadjanak meg”.

A képen látható tányér sinces tányérforma, széles, kihajló  peremmel, fenekén három ragasztott lábbal, oldalfalán két akasztófüllel. Áttört díszítményét szilvamag-szerű motívumok alkotják, amelyek a tányér öblében virágmintát, oldalfalán koszorút formáznak. A kihajló peremen  ecsettel festett virágkoszorú fut végig, melynek motívumai visszaköszönnek az öbölben is.

A tárgy az 1954-es terepgyűjtés során került az Erdélyi Néprajzi Múzeumba, s része a „Désházi fazekasközpont kerámiája” című időszakos kiállításnak.