A szükségállapot ideje alatt, 2020. április 16-ig zárva tart az Erdélyi Néprajzi Múzeum mindkét részlege. Ebben az időszakban a kapcsolattartás és ügyintézés kizárólag telefonon, elektronikus úton, illetve postai levelezéssel történik.
Köszönjük megértésüket!
citeste mai mult ...
Dr. Kós Károly kutatásai szerint a XX. század közepi Désházán hetente egyszer-kétszer béles (kelt tészta alapú, túróval vagy lekvárral töltött sütemény) került az asztalra, amelyet „háromlábú béleses vagy palacsintás tányéron” tálaltak. A tányér öblében, illetve oldalfalán kialakított áttört díszítmény azt a célt szolgálta, hogy a tányérhoz közel eső darabok „ne izzadjanak meg”.
A képen látható
citeste mai mult ...
Előző bejegyzésünkben említettük, hogy a désházi asszonyok fánkkal kedveskedtek betegágyas komaasszonyuknak. Ennek egyik, a Szilágyságban és Biharban egyaránt elterjedt változata volt a „tarkedli”, „tarkerli” néven ismert változat, amelynek egyik megnevezése – „cseh fánk” a sütemény eredetére utal. A fánktésztához hasonló, de keményebbre dagasztott, s formával kiszaggatott tésztát a tarkerli
citeste mai mult ...
A désházi fazekasközpont munkásságát bemutató rövid, képes leírásaink sorát egy olyan edénnyel folytatjuk, amelyet ma is a désházi M. Gy. családja őriz.
Ebben a díszes, komaszilkének nevezett edényben vitték a désházi asszonyok a gyermekágyas komaasszonyuknak szánt ételt.
Az 1990-es évekig csirkehúslevessel vagy disznóhúsból főzött, s gyümölccsel (egres, meggy, szilva) savanyított „
citeste mai mult ...
A képen látható két korsót, helyi nevén „párkorsót”, a víz szállítására, tárolására és fogyasztására használták. Hunyadi Imre, harmincéves désházi (Szilágyszeg község) fazekas munkái a XX. század közepéről. Hasas korsóformájuk van, szűk fenékkel és nyakkal, összenyomott szájjal, a szennyeződések edénybe való bejutását gátló, átlyuggatott szűrővel. Korongolt, üreges fülén ivásra alkalmas „csecs”
citeste mai mult ...
A földművelés egyike a legrégősibb foglalkozásoknak, az ásó pedig azon eszközök közé tartózik, amellyek segítségével a földet termékennyé tették. Ilyen például az az N7434 jelzettel ellátott tárgy a Szilágy megyei Ketesdről, amely az Erdélyi Néprajzi Múzeum állandó kiállításában található.
Az ásó elsősorban a föld fellazításához, ásásához használatos, a kisebb gyökereket vágja el, gödröket,
citeste mai mult ...
A Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alatt álló Erdélyi Néprajzi Múzeum meghívja önöket az Avram Iancu Elméleti Líceumba pénteken, 2020 február 28-án 9.00 órai kezdettel az Öt líceum, öt múzeum című projekt bemutatására.
Az immár hagyománnyá vált Öt líceum, öt múzeum című projekt a líceumi diákokat szólítja meg, támogatva ezeknek a különböző kulturális tevékenységeken való részvételét. Júniusig
citeste mai mult ...
2020 február 19-én a Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alatt álló Erdélyi Néprajzi Múzeum meghívja Önöket a „Bizánci művészet napjai” rendezvénysorozatra, melynek keretén belül az Erdélyi Néprajzi Múzeumban is zajlanak események február 19-én és 20-án . Szerdán 18 órai kezdettel bemutatásra kerül Mihaela-Corina Ilișan szerzőtől az „Icoanele pe stilă și xilogravurile populare din Transilvania în
citeste mai mult ...
A kemény teleknek köszönhetően egész Erdély területén elterjedtek a főképp juhbőrből készült viseleti darabok, ehez a birkatartás mértéke is nagyban hozzájárult bőségesen szolgáltatva a szűcsöknek nyersanyagot. A helyi szűcsök saját tájegységükre jellemző, különleges szépségű ködmönöket, oldalt gombolós melles, vagy elöl gombolós nyitott mellrevalókat készítettek. A Beszterce környékére
citeste mai mult ...
