Az Erdélyi Néprajzi Múzeum állandó kiállításában megtalálható állóka a máramarosszigeti Jód községből került a múzeum gyűjteményébe 1955-ben. Az állóka törzse egy masszív fadarabból készült, melybe négy lábat helyeztek a négy, erre a célra kialakított mélyedésbe, így rögzítve ezeket a törzshöz. Ez a berendezési tárgy a már elég nagy, még nem járó gyeremek biztonságát szolgálta, akit az ülőke közepén a kb. 20 cm átmérőjű kialakított kerek résbe helyeztek úgy, hogy a 38 cm magas állókában lábai érték ugyan a földet, de elmozdulni vagy kimászni belőle egyedül nem tudott. Egyik érdekessége a tárgynak az, hogy az ételnek is vájtak a felső felületre egy kis tányérnyi mélyedést, ahonnan a gyerek a keze segítségével egyedül is kiszolgálhatta magát, ha éhes volt. Az állóka nagy segítséget jelentett az anyának, hiszen a közelében lévő gyerekét fizikailag biztonságban tudva végezhette a házi munkát.